Boksa
A hasábokra darabolt fát szabályos rendben, szorosan egymás mellé és egymásra állítgatjuk. Lehullott falevelekkel, majd földdel betakarjuk. Ez a boksa. De vajon mire használjuk?
A fa lepárlásának hagyományos módja az erdei szenítés, szénégetés. Faszénégetéskor a halomba rakott, földdel borított, kör alapú farakást a levegő csaknem teljes kizárásával, lassú hevítéssel elszenesítjük. A boksa belsejében egy üreget hagyunk, melyet gyúlékony anyaggal - forgáccsal, fahulladékkal - töltjük ki, majd a tetején gyújtjuk be. A fa így lassan, füst nélkül, gőzölögve 8-12 napig izzik. A faanyag tömegének háromnegyed részét gázok és gőzök formájában elveszíti. A visszamaradt egynegyed rész a faszén. Miután a boksát eloltjuk az elkészült faszenet zsákokba töltjük.
A szénégetés a XIX. század elejétől, az ipar nagyarányú fejlődésének megindulásával vált jelentőssé a Kárpát-medence erdeiben. A faszén kelendő árucikk. Régen a lakatosok, bádogosok fémek izzításához használták, de ezzel fűtötték a régi vasalókat is. Ma használják a rézfinomítás és a kénmentes vasgyártás során, aktív szén előállításához, szűréshez, szagtalanító berendezésekhez. Mivel könnyen meggyújtható, majd láng nélkül ég tovább, kitűnően alkalmas grillezésre.